Mint már korábban megírtuk, nemrégiben az a megtiszteltetés érte magazinunkat, hogy egy fiatal belga zenekar, a Lovelorn felkért minket e-mailben, hogy mutassuk be őket, valamint megjelenő anyagukat a magyar közönségnek. Ehhez ingyen promo példányt is küldtek nekünk. Az alábbiakban erről az EP-ről írnánk részletesebben!
Magáról a zenekarról már írtunk egy ajánló cikket, amit itt találhattok meg. Első EP-jük (An Intense Feeling of Affection) 2011. február 2-án jelent meg, és öt számot tartalmaz. A dalok a szerelem különböző változatairól szólnak, az albumborítót pedig Gogo Melone, a Luna Obscura frontembere tervezte.
Az egész anyagot kellemes zenei aláfestés, könnyen megjegyezhető, fülbemászó dallamok, és tisztán érthető, egyszerű szépséggel bíró dalszövegek jellemzik.
A lemez nyitódala a Save me. Kellemes gitárpengetéssel és dobpergéssel indul, majd középgyors tempót vesz fel, amelybe lassan belevegyül az énekesnő, Ladyhell lágy, simogató hangja. A refrén különösen fülbemászó, amely elég löketet ad ahhoz, hogy a hallgató kíváncsian várja a folytatást. Az utolsó refrénben kicsit elcsúszik az ének mögül a háttérvokál, nem tudom, hogy ez szándékos-e, ha igen, akkor is kicsit sajnos ront a befejezésen.
A következő dal a Sagarmatha. A szám kezdetekor kicsit olyan érzésem van, mintha egy egyszerű szintetizátorba beépített dobhang szólna alatta…de még mielőtt jobban elgondolkodhattam volna ezen, becsatlakozott Ladyhell. Az énekesnő ebben a számban már változatosabban használja a hangját, mélyebbre megy és magabiztosabban játszadozik a hangokkal, dallamokkal, sőt, néhol kicsit boszorkányosnak hallatszik a hangja, kifejezetten jó értelemben. A refrén sajnos kicsit beleolvad a dal többi részébe, nem olyan kiemelkedő, mint az előző számban. A zene elég egyszerűen van felépítve ebben a nótában, de ezt egyfajta szándékos koncepciónak érzem, ez a szám mintha kifejezetten úgy lenne megírva, hogy az énektéma viszi az egészet magával.
A Cold című szám már erősebb, beúszó gitárriffekkel indul, ám a várakozásommal ellentétben egy középlassú dal alakul ki belőle. Azért itt felmerült bennem, hogy kicsit hiányolok valami pörgősebb nótát. De visszatérve erre a számra: itt is szép, fülbemászó dallamokat kapunk, különösen a refrénben. Ladyhell hangja nagyon simogatja a lelkemet és a fülemet, jólesik hallgatni. Az utolsó refrénben van egy nyúlfarknyi elektronikus hang, tényleg nagyon rövidke, de engem kicsit kizökkentett, véleményem szerint nem illik bele a dal légkörébe, nem igazán odavaló.
A Something Wrong című számban megint előjön az az érzésem, mintha szintetizátorról nyomnák alá a dobbetétet, legalábbis az elején. De ahogy az a Sagarmathában is volt, Ladyhell hangja megint elvonta a figyelmemet erről… 🙂 És megint fülbemászik. Az énekesnő ismét mély hanggal kezdi, és remekül kitalált dallamokkal halad felfelé. A szám hasonlóan kezdődik, mint a második track, és a refrén dallama itt sem emelkedik annyira ki a verzék dallamai közül, ám a zenei aláfestés fokozatosan épül fel, egyre inkább felerősödik, és ez teszi igazán izgalmassá ezt a dalt.
Az utolsó szám a Little Princess Euphoria. Ugyanazzal a megoldással indul, mint a Cold, vagyis beúszó riffekkel, de aztán sokkal pörgősebben folytatódik, az öt szám közül ez a leggyorsabb dal. A dallamok és a refrén ismét kiemelkedő, és ebben a refrénben találták el leginkább a háttérvokálozást is. Korrekt befejezése az EP-nek, bár kicsit jobban örültem volna, ha valahol középtájt is van egy ilyesmi gyorsaságú szám, mert a tempót tekintve így egy kicsit összeolvad az első négy dal.
Igazából a számok legnagyobb erőssége az ének jól kitalált dallamvezetése. Mind az öt számban amolyan „egyszerű, de nagyszerű” típusú énekdallamokat hallhatunk, amelyek könnyen ott maradnak az ember fejében. A zene időnként lehetne erősebb, szólhatna „bátrabban” és változatosabban, csak egy kicsit, mert a túl sokszínű, „zsúfoltabb” hangzás rámenne az ének színvonalára. Viszont figyelembe kell venni, hogy ez a Lovelorn első kiadványa, és ahhoz képest nagyon igényes EP-vel álltak elő, ígéretes jövő elé nézhetnek!
Aki tehát valami nagyon pörgős anyagot vár a zenekartól, annak csalódnia kell, aki viszont kifejezetten szereti a léleksimogató dallamokat és a közepes gyorsaságú tempót, valószínűleg imádni fogja az EP-t.
Tracklista:
01. Save me
02. Sagarmatha
03. Cold
04. Something wrong
05. Little princess Euphoria
2011. március 7.