Október 30-án jelent meg az izraeli Scardust zenekar második albuma Strangers címmel. Interjúnkban az énekesnővel, Noa Grumannal beszélgettünk a lemezről, zenekari élményeiről, egyéb projektjeiről, valamint egy kicsit vele is jobban megismerkedtünk. Ezúton is köszönjük a válaszait!
Helló, Noa! Mindenekelőtt szeretnék gratulálni a második, Strangers című albumotokhoz!
Nagyon szépen köszönöm!
A dalaitok rendkívül profik és összetettek. Nagyjából mennyi időt vesz igénybe a dalírás folyamata?
A dalokat Orr Didi és én írjuk ketten. A folyamat ötleteléssel kezdődik, megegyezünk egy irányban, majd valahogyan belemerülünk. Képesek vagyunk tizenkét-tizennégy órára bezárkózni a stúdióba egy-két dallal a kezünkben, és befejezni a folyamatot, anélkül, hogy észrevennénk, mennyire elrepült az idő. Általában Orr ezután véglegesíti a megállapodást, én pedig rögzítem a demókat. Az egész album így nagyjából fél éven belül íródott meg.
Van egy „szellemtagotok”, Orr Didi, aki dalszerzőként tevékenykedik. Szabad tudni, ő miért döntött a háttérben maradás mellett?
Orr igazából egy csodálatos zenész. A gitár, basszusgitár, zongora mestere, meg igazából elég jó dobos és énekes is! Állandóan lenyűgöz. Miközben felmérte a lehetőségeinket, akkortájt, amikor elkezdtük együtt a zenekart, úgy döntött, hogy a gyengénlátása miatt „marad a háttérben”, mert emiatt nagy kihívás neki az élőben, színpadon való zenélés.
Mire utal a Strangers mint cím és visszatérő elem?
A Strangers egy koncepcióalbum, amely öt történetet tartalmaz az elidegenedés különböző aspektusairól – valaki mástól, a világtól, önmagadtól, kultúrák közti elidegenedésről, és így tovább. Mindegyiket két különböző szemszögből meséljük el, dalpárok összeállításával. Például a Stranger dal arról szól, akit elhagytak, a Gone pedig arról, aki elhagyta az illetőt.
Van személyes kedvenced a Strangers albumról?
Mindegyikkel szeretet-gyűlölet viszonyt ápolok. De a „Gone”. 🙂
Nagyon szeretem a Concrete Caves című dalt, amiben Patty Gurdy is közreműködik. Hogy ismerkedtetek meg? Milyen régre nyúlik vissza a barátságotok?
Patty körülbelül két évvel ezelőtt lépett velem először kapcsolatba, megosztva velem egy videót, amin a Sands of Time album egyik dalát dolgozta fel, illetve énekkel kapcsolatos tanácsot kért. Elkezdtünk erről beszélgetni, és azonnal összekapcsolódtunk. A többi már történelem. 🙂
Röviddel ezután részt vett a berlini koncertünkön, ahol spontán elduetteztük azt a Sands of Time-dalt, ami a Youtube-csatornáján is fent van. Később, ugyanabban az évben, a Hellscore nevű kórusom közreműködött a Pest and Power című albumán. 2019 nyarán együtt turnéztunk az Egyesült Királyságban, több közös koncertet is adtunk London környékén. A turné fénypontja a Ramblin Man Fair show volt, amely tartalmazott élő kórust, és Patty is részt vett benne. Röviddel a turné után tervezgetni kezdtük, hogy Izraelbe látogat, terveztük a Strangers albumon való közreműködését, egy közös koncertet Tel-Avivban, és egy videoklipet (ebből keveset tudtunk megvalósítani).
A teljes történetet dokumentáltuk egy videóban, amit nemrég töltöttünk fel a Scardust Youtube-csatornájára.
A dalaitokban sokat foglalkoztok a rémálmok, alvásparalízis és hasonlók témáival. Honnan jött ez a koncepció?
Amikor Orr és én elkezdtük írni a Shadows EP-t még 2014-ben, az ötletelések és inspiráció utáni kutatások közben találtunk egy lényeges közös pontot kettőnk között – alvási problémák! Így született meg a Tantibus (I) 2015-ben, és a Strangers albumon lévő Tantibus II 2020-ban. 🙂
Most kicsit rólad kérdeznék. Mikor kezdtél el énekelni? Volt olyan pillanat, amikor tudatosan döntöttél arról, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?
Anyukám azt mondja, még azelőtt elkezdtem énekelni, hogy beszélni tudtam volna, szóval igazából nem emlékszem az életemből olyan pontra, ami éneklés nélkül telt.
Nagyon muzikális családban nőttem fel. A szüleim biztattak arra, hogy tanuljak zenét, az egész család együtt játszik és zenél, amióta csak az eszemet tudom. Ennek ellenére a szüleim mindig csak hobbiként tekintettek erre. Nagy és komoly, de mégiscsak hobbi. Az évek során különböző területeken kipróbáltam magam, de mindig visszavezetett az út a zenéhez, így nagyjából huszonkét évesen úgy döntöttem, hagyok minden mást, és kizárólag a zenére, meg az azzal járó dolgokra koncentrálok.
Vannak még zenészek a családodban?
Mindannyian (anya, apa és a három testvérem) csodálatos zenészek, de egyikük sem zenél teljes munkaidőben.
Sokat játszottunk és énekeltünk együtt, egy bandaként, amit úgy neveztünk el, hogy Kol Hamishpaha (kettős jelentése van: „a család hangja”, illetve „az egész család”). Amikor fiatalabbak voltunk, több mint egy évtizeden át játszottunk fesztiválokon, klubokban, még egy TV-s versenyt is megnyertünk. Manapság ez a csapat már kevésbé aktív, de még mindig akadnak itt-ott alkalmi projektjeink.
A családom tagjai mindig részt vesznek a Scardust projektjeiben, akár a kórus részeként (mindkét lánytestvérem a Hellscore állandó tagja, az öcsém és az apám pedig időnként nagyobb külső projektekben csatlakozik a kórushoz), akár zenészként (anyukám és Rinat testvérem elképesztő hegedűsök).
Egyértelműen hallani (remélem, nem tévedek), hogy nagyon képzett a hangod, és lenyűgözően tudod hozni a különféle variációkat, úgy, mint a hörgés, hangmagasságok, stb. Mióta képezteted a hangodat? Nagyjából mekkora lehet a hangterjedelmed?
Az első énekórámra körülbelül tizenhat évesen mentem, és az első tanárom két évig tanított. Nagyon szerencsés voltam, hogy egy csodálatos tanárhoz kerültem, aki alaposan megtanított a hang anatómiájára, és nagyszerű alapismereteket adott nekem. Ezáltal a következő években, a hadseregi szolgálataim és a divattanulmányaim alatt képes voltam saját magamat tanítani, kutattam, képeztem és fejlesztettem a képességeimet. Huszonegy és huszonhárom éves korom között online leckéket vettem Floor Jansentől, aki inspirált arra, hogy nagyobbakat álmodjak, és kiterjesszem a határaimat.
Mikor és hogyan szeretted meg a rock/metal műfaját?
Nagyjából tizenöt évesen, egy olyan baráti társasággal, akik anno System of a Down bulikat rendeztek a hátsó kertben, ami szerintem a mai napig a legjobb partifajta!
Milyenek a zenétekkel kapcsolatos visszajelzések hazátokban illetve nemzetközileg?
Szerintem a zenénk igencsak megosztó. Vagy nagyon szereted, vagy nagyon utálod.
Melyik volt az eddigi legjobb élményed a zenekarral?
Lenyűgözött a tavalyi koncertünk Kínában, amely több ezer ember előtt zajlott, és összességében földöntúli élmény volt. De semmi sem fogható ahhoz, amikor itthon, Tel-Avivban lépünk fel.
Volt valamilyen vicces vagy furcsa élményed koncertek közben?
Nagyon rossz vagyok abban, hogy megjegyezzem a dalszövegeket. Ha elfelejtek egy sort, vagy megkérdezem Yanait (a basszusgitárosunkat), aki mindig emlékszik a szövegekre, és gyorsan reagál a dal közepén is; vagy pedig a mikrofont a közönség felé tartom, remélve, hogy énekelnek helyettem. Amikor szerencsém van, igen. 🙂
Van egy másik projekted is, a Hellscore. Erről mit lehet tudni?
A Hellscore közvetlenül a Sands of Time felvételei után, 2016 végén indult. A Sands of Time kórusa főleg az énektanítványaimból állt, plusz családtagokból és barátokból, akik nagyszerű énekesek. A felvételek nagyon jól sikerültek, és miután végeztünk velük, rájöttem, milyen csodálatos csapat áll előttem. Nagyszerű személyiségek és nagyszerű énekesek ötvözete, akik mindannyian metalosak. Úgy döntöttem, elnevezem ezt Hellscore-nak, és meghívtam mindenkit, aki szeretne csatlakozni ehhez az alakuló projektemhez.
Tizenkét énekessel kezdtük a nappalimban, és kevesebb mint négy év alatt egy nagy kórussá nőttük ki magunkat, mintegy negyven metalénekessel. Saját Metal Acapella repertoárral rendelkezünk, olyan előadók dalait feldolgozva, mint a Slipknot, Nightwish, System of a Down, Judas Preist, stb. Énekelünk metalzenekaroknak is, élőben és stúdióban egyaránt, együtt dolgoztunk a Therion, Ayreon, Amorphis, Orphaned Land zenekarokkal, Patty Gurdyval – és persze a Scardusttal. Számomra a Hellscore a Stardust tagja. 🙂
Mit lehet tudni a magánéletedről? Mivel foglalkozol, mit tanulsz/tanultál?
Bár az évek során különféle dolgokat tanultam, beleértve a zenét is, nincs diplomám a falon. Én úgy látom, hogy minden megvalósított projektem oklevélként jelenik meg a világban.
Megélek a Hellscore-ból, néhány magántanulóból, és – amikor épp nincs világjárvány – kórusműhelyekből.
Milyen terveid vannak a közeljövőre?
Jelenleg egy új Hellscore projekten dolgozom, ami majd akkor lát napvilágot, amikor a covid korlátozások lehetővé teszik, hogy mindannyian nyílt téren találkozzunk, így majd készíthetünk videót.
Emellett fordítottam egy kis időt arra, hogy videókat csináljak a személyes Youtube-csatornámra. Leginkább „így készült” és „kulisszák mögött” videókat.
Ami a Scardustot illeti, addig, amíg újra fel nem léphetünk, szerintem folytatjuk a videók készítését, és/vagy új zenéket kezdünk írni. 🙂
Végezetül néhány általános információ:
Születési hely és idő: 1888. december 11. (Elf vagyok, ha nem vetted volna észre)
Jeruzsálemben, ahol a szívem dobog.
Lakhely: Ramat Gan.
Eredeti hajszín: Szőke
Szemszín: Zöldes
Testvérek: Nővérem, Shani, a húgom, Ranit, és az öcsém, Yarden.
Hobbi: Bármilyen kézműves dolog, de főként jelmezek és színpadi ruhák készítése.
Kedvencek:
Étel: Nem indulhat el a napom a kedvenc granolám nélkül, mazsolával és datolyával.
Ital: Folytatva a fejem kitisztítását – tea.
Könyv: Végtelen történet
Film: Amadeus
Énekes/zenekar: A Queent kell mondanom, mert rajtuk nőttem fel.
Szín: Piros
Scardust szám: Mindegyik és egyik sem egyszerre.
Ország: Görögország
Sport: A túrázás számít?
Háziállat: Macska
Van saját háziállatod?
Louis, a Hellscore vezérigazgatója, a Scardust kabalája. Egy bolyhos, doromboló, főnökösködő macskaféleség.
Példaképek: Louis.
Melyik volt életed legszebb napja?
Nem számítottam erre a kérdésre! Szó szerint erre tartott a leghosszabb ideig kitalálnom a választ. Sok csodálatos napra emlékszem, de azt hiszem, a 2016. október 16-án tartott Scarfest Tel-Avivban, az egy tökéletes nap volt.
A Scardust Facebook oldala: https://www.facebook.com/ScardustOfficial/
A Hellscore Facebook oldala: https://www.facebook.com/Hellscore.Choir/