• Tag Archives feloszlott
  • Feloszlott a Tristania

    Huszonhat év után bejelentette feloszlását a Tristania. A norvég zenekar a female metal világ egyik kiemelkedő neve volt. Idén decemberben Latin-Amerikában turnéztak volna, de ezt is törölték.
    Feloszlásuk indokát nem fejtették ki bőven, annyit emeltek ki, hogy az elmúlt héten a zenekaron belül egy közeli családban komoly egészségügyi probléma jelentkezett, ami lehetetlenné teszi, hogy az érintett tag teljesítse a csapattal a rövid-és hosszútávú terveket. Emellett hangsúlyozták, hogy a Tristania sosem volt megalkuvó a művészetében, és nem jöhetett szóba náluk, hogy valamit ne száz százalékkal csináljanak. Külön elnézést kértek a latin-amerikai rajongóktól, akikkel elmondásuk szerint különleges viszonyt ápolnak, és nagyon sajnálják, hogy nem tudják megtartani a beígért turnét.

    A Tristania 1996-ban alakult a norvég Stavanger városban. Alapítótagjai voltak Einar Moen (billentyű), Kenneth Olsson (dob), valamint Morten Veland, aki azonban 2000-ben kilépett, és létrehozta a Sirenia zenekart. 1997-ben stúdióba vonultak, hogy rögzítsék első demóikat. Vibeke Stene, a zenekar későbbi frontasszonya alig tizenkilenc évesen itt csatlakozott a munkálatokhoz, ám eredetileg csak erre az alkalomra mint vendégénekes. A közös munka azonban olyan jól sikerült, hogy a Widow’s Weeds című 1998-as debütáló albumon is énekelt. Vibeke elmondása szerint akkor szembesült azzal, hogy ő is a zenekar tagja, amikor olvasott egy ajánló cikket a lemezről. Ezen az anyagon tűnt fel vendégénekesként Østen Bergøy, aki aztán 2010-ig szintén állandó tag volt.

    A Tristania méltán írta be magát a female metal történelmébe, és nagy nevet szereztek az iparban, ám pályájuk nem volt zökkenőmentes. Számos tagcsere történt a különféle posztokon, köztük a zenekar „arcai” is távoztak, akikkel a nagyközönség megismerte őket. Vibeke Stene 2007-ben, tíz év közös munka után búcsúzott el a Tristaniától, hogy énektanári karrierjére fókuszálhasson. A másik énekes, Østen Bergøy 2010-ben lépett ki a zenekarból, hogy több időt szentelhessen a családjának, mivel időközben édesapa lett.
    Vibeke utódját még távozásának évében megtalálták az olasz Mariangela Demurtas személyében, Østen helyét pedig Kjetil Nordhus vette át, aki egyben akusztikus gitáros is. A basszusgitár, gitár és dob posztján is 2009-2010 között történtek változások, a ’96-os legénységből már csak az alapító Einar Moen és a gitáros/hörgős Anders Høyvik maradt. A megújult felállás két albumot adott ki, a 2010-es Rubicont, valamint a 2013-as Darkest White-ot.


  • Feloszlott a Siren’s Cry

    A osztrák zenekarról már jó ideje nem lehetett hallani, végül a gitáros Phillip R. Porter Facebook-közleményben tájékoztatta a rajongókat, hogy a Siren’s Cry megszűnt. Elmondása szerint a 2013-as Masterplan turné után nézeteltérések és egyenlőtlenségek jelentek meg a csapaton belül. Aktív tagként már csak ő és a billentyűs Michael maradt meg. Ekkor leültek átbeszélni, meg tudják-e menteni a zenekart. Az elmúlt négy évben próbáltak új zenészeket találni, ráadásul Phillipnek üzleti ügyben az Egyesült Királyságba kellett utaznia, amely miatt elhúzódott a folyamat. Végül meghozták a fájdalmas döntést, miszerint a Siren’s Cry projektnek vége.
    Phillip átnevezte a zenekar Facebook oldalát a saját nevére, ennek okát meg is indokolta: amíg még élt a zenekar, számos új dalt írt egy lehetséges következő albumhoz. Ezeket a számokat szeretné átnézni, újra kidolgozni, és szólóprojekt keretén belül megjelentetni.

    A szimfonikus/progresszív power metal műfajú Siren’s Cry 1999-ben alakult, de nem alakult zökkenőmentesen a pályájuk, alapítótagjaiból csak Phillip maradt. 2002-ben felvettek egy Center of Might című demót, amit 2003 szeptemberében terveztek kiadni, de végül soha nem jelent meg. 2006-ban csatlakozott a zenekarhoz Katarina Bilak énekesnő, művésznevén Katie Joanne, aki a Serenity vendégénekeseként hazánkban is fellépett a 2011-es Metalfesten. 2012-ben a Siren’s Cry kiadta első és egyetlen albumát Scattered Horizons címmel.