• Tag Archives norvég
  • Issa

    Az Issa mögött egy norvég énekesnő, Isabell Øversveen áll. Issa 1984-ben született, és 2010 óta dolgozik ezen a projektjén, melynek műfaja AOR/melodic heavy rock. Még 2010-ben kiadta első albumát Sign of Angels címmel, és azóta aktívan zenél csapatával – 2010 és 2023 között összesen hét nagylemezt jelentetett meg a Frontier Records kiadó támogatásával.
    Legújabb albuma, az Another World 2024. június 7-én látott napvilágot. Az énekesnő elmondása szerint ez az eddigi kedvenc anyaga. A zeneírásban és azok felvételeiben az angol szerzőpáros, James és Tom Martin segédkezett, akik tökéletesen megragadták a ’80-as évekbeli melodic rock szellemét. Az albumot olyan előadók inspirálták, mint Bon Jovi, a Heart és Richard Marx. Emellett számos vendégzenész is közreműködött a lemez felvételében.
    Az Issa az eggyel korábbi, 2023-as „Lights of Japan” albumot emeli ki mint a projekt „újjászületését”, ahol a kezdeti hangzásvilágot új hatásokkal ötvözték. Ezt az utat követi legújabb anyaguk is.

    Tagok:
    Isabell “Issa” Øversveen – ének
    Peter Huss – gitár
    Nobby Norberg – basszusgitár
    Tim Larsson – billentyűk
    Uli Kusch – dob

    Facebook: https://www.facebook.com/issasite


  • Confidential

    Egy fiatal, de feltörekvő csapattal ismerkedünk most meg. A Confidential Norvégiából származik, szimfonikus metalt játszik, és Astrid K Mjøen énekes-dalszerző hozta létre. Astrid néhány éve szabadúszó énekesként dolgozik, és az ő dalait vették alapul a stúdióban. Közelgő debütáló albumuk minden száma nagyon személyes jellegű, Astrid elmúlt néhány évének történeteit meséli el. Tulajdonképpen az album az ő naplója.
    A Confidential kísérteties dallamokat ötvöz bombasztikus szimfonikus elemekkel, és súlyos gitárriffekkel. A dalok megszületésére nagy hatással volt a Nightwish és az Eleine zenéje – utóbbinak énekesnője, Madeleine Liljestam vendégénekel a Black Angel című számban.
    A csapat debütáló albuma, a Devil Inside 2022. március 25-én jelenik meg a Massacre Records kiadónál.

    Tagok:
    Astrid K Mjøen – ének
    Frode Hovd – ritmusgitár
    David Hovde – szólógitár
    Robert Redmax Myrhaug – dob
    Charlotte Stav – billentyű, vokál

    Facebook: https://www.facebook.com/ConfidentialBandOfficial


  • Leaves’ Eyes – Megérkeztek az infók az új albumról!

    2018. január 12-én jelenik meg a Leaves’ Eyes legújabb albuma Sign of the Dragonhead címmel. A zenekar epikus metalhimnuszokat, nagyszerű kórusokat, kemény rockdalokat, varázslatos dallamokat és csúcsminőségű produkciót ígér. Rengeteg energiát fektettek az anyagba, és elmondásuk szerint ez lett az eddigi legjobb Leaves Eyes-album, amely elkalauzolja a hallgatót a norvég mitológia világába. Kíváncsian várjuk a végeredményt!

    Íme a tracklista:
    1. Sign of the Dragonhead
    2. Across the Sea
    3. Like a Mountain
    4. Jomsborg
    5. Völva
    6. Rireds On The Wind
    7. Fairer than the Sun
    8. Shadows in the Night
    9. Rulers of Wind and Waves
    10. Fires in the North
    11. Waves of Euphoria

    Az album ezen a linken már előrendelhető: https://shop.afm-records.de/search?sSearch=dragonhead


  • Retro-blokk: Theatre of Tragedy – Machine

    A norvég Theatre of Tragedy zenekar 1993-ban alakult Suffering Grief néven, aztán egy rövid ideig La Reine Noirként zenéltek, míg végül kitalálták a végleges nevet. Frontemberként először a magyar származású Raymond István Rohonyi csatlakozott hozzájuk, majd az eredetileg csak egy szám erejéig közreműködő Liv Kristine is állandó taggá vált. Vele 1996-tól kezdve távmunkában dolgoztak együtt, mivel Liv Németországba költözött.
    Korai munkásságuk jelentős hatással volt a gothic metal műfajra. Úttörőnek számítottak a férfi basszus/hörgés és a női szoprán párosításával, egyfajta „Szépség és a Szörnyeteg” stílust alkotva, ez később számos zenekarra hatással volt. Első három albumuk (Theatre of Tragedy, Velvet Darkness They Fear, Aégis) a gothic/doom/death metal jegyében íródtak, főként 17. századi angol nyelven, helyenként németül.
    2000-ben megjelenő, Musique című új lemezükkel azonban éles váltást vett a zenei műfajuk, elhagyták a korábbi jellemzőket, helyette industrial rock és electropop elemekkel tértek vissza. Bár sok korábbi rajongót sokkolt a hirtelen váltás, és elpártoltak mellőlük, a lemez új hallgatókat is hozott magával. Erről az albumról való a Machine című dal, amihez a lent található videoklipet is forgatták.

    2002-ben megjelent ötödik lemezük, Assembly címmel.
    2003-ban Liv Kristine-t „megkerülhetetlen zenei ellentétekre” hivatkozva kirúgták a zenekarból, amiről az énekesnő a csapat honlapján értesült. Helyére Nell Sigland érkezett, vele adták ki a 2006-os Storm című albumot, amin tartották még ugyan az előző két album elektronikus és industrial jegyeit, ám emellett kezdtek visszaköszönni a korai műfajuk elemei is. Hetedik és egyben utolsó lemezük, a Forever is the World leginkább az Aégis album hangzásvilágát hozta vissza.
    A Theatre of Tragedy 2010-ben jelentette be feloszlását, rajongóiktól egy utolsó európai turnéval és egy „Last Curtain Call” című DVD-vel búcsúztak.

    Mindeközben Liv Kristine 2003-ban megalapította a német Atrocity tagjainak közreműködésével a Leaves’ Eyes zenekart. De ez már egy másik történet.


  • Retro-blokk: Tristania – Evenfall/Equilibrium

    Sorozatunk mai részében a Tristania korai munkásságaival nosztalgiázunk – rögtön két dallal is, két érából.
    A csapat 1996-ban alakult a norvég Stavanger városban. Alapítótagjai voltak Einar Moen (billentyű), Kenneth Olsson (dob), valamint Morten Veland, aki azonban 2000-ben kilépett, és létrehozta a Sirenia zenekart. 1997-ben stúdióba vonultak, hogy rögzítsék első demóikat. Vibeke Stene, a zenekar későbbi frontasszonya alig tizenkilenc évesen itt csatlakozott a munkálatokhoz, ám eredetileg csak erre az alkalomra mint vendégénekes. A közös munka azonban olyan jól sikerült, hogy a Widow’s Weeds című 1998-as debütáló albumon is énekelt. Vibeke elmondása szerint akkor szembesült azzal, hogy ő is a zenekar tagja, amikor olvasott egy ajánló cikket a lemezről. Ezen az anyagon tűnt fel vendégénekesként Østen Bergøy, aki aztán 2010-ig szintén állandó tag volt.
    A Widow’s Weeds albumon kapott helyet az Evenfall című dal is, amelyhez az első videoklipjüket készítették. A videó leginkább egy koncertfelvételből áll, amit kiegészítettek egy szépiaeffektes történetszállal. Érdemes figyelni Vibeke átszellemült mozdulatsorait a koncert alatt!

    Most kicsit ugrunk az időben, és áttérünk egy 2005-ös dalra, az Equilibriumra. Miután a debütáló album után még két lemezt kiadtak, a zenekar egy kisebb pihenőt tartott, hogy nyugodtan koncentrálhassanak a dalírásra. 2005-ben aztán visszatértek az Ashes című albummal, amellyel új irányt vett a zenéjük, hátrahagyták a klasszikus és operás elemeket, és a korai albumokra jellemző doom/death metal elemek is háttérbe szorultak. Az Equilibrium videoklipje már egy jóval profibb munka, mint az első videójuk, látni, hogy komoly rendezés áll mögötte.

    A Tristania méltán írta be magát a female metal történelmébe, és nagy nevet szereztek az iparban, ám pályájuk nem volt zökkenőmentes. Számos tagcsere történt a különféle posztokon, köztük a zenekar „arcai” is távoztak, akikkel a nagyközönség megismerte őket. Vibeke Stene 2007-ben, tíz év közös munka után búcsúzott el a Tristaniától, hogy énektanári karrierjére fókuszálhasson. A másik énekes, Østen Bergøy 2010-ben lépett ki a zenekarból, hogy több időt szentelhessen a családjának, mivel időközben édesapa lett.
    Vibeke utódját még távozásának évében megtalálták az olasz Mariangela Demurtas személyében, Østen helyét pedig Kjetil Nordhus vette át, aki egyben akusztikus gitáros is. A basszusgitár, gitár és dob posztján is 2009-2010 között történtek változások, a ’96-os legénységből már csak az alapító Einar Moen és a gitáros/hörgős Anders Høyvik maradt. A megújult felállás azóta két albumot adott ki, a 2010-es Rubicont, valamint a 2013-as Darkest White-ot.